Metanol vagy Acetonitril? Melyiket és miért?

Az acetonitril és a metanol abszorpciós spektruma nagymértékben különbözik. Az abszorbancia jelentősen csökken annak minőségi javulása esetén. A HPLC minőségű acetonitril alkalmazható UV tartományban történő érzékeny méréshez, mert az abszorbanciája kicsi. Ezzel szemben a metanol az UV tartományban ennél sokkal nagyobb abszorbanciával rendelkezik. A HPLC minőségű vegyszerekhez képest jobb LCMS minőségű vegyszereknél az UV tartomány szennyezőin kívül a nyomnyi fémszennyezőktől is megtisztítják az oldószert. Az LCMS minőségű acetonitril ezért szintén alkalmas az alacsony UV tartományban történő érzékeny mérésre. Az acetonitrilről metanolra történő váltásnál, gradiens módban, alacsony hullámhossz-tartományban szellemcsúcsok jelenhetnek meg. Ilyenkor ajánlatos elgondolkozni a jobb minőségű oldószerre való váltásról. Ha a szellemcsúcsok eredete nem egyértelmű és a mérésnél problémát okozhat, próbálja ki a Ghost Trap DS terméket, ami megtisztítja a szerves oldószert a szennyeződésektől.

Parabének elválasztása ODS oszlopon. Ugyanolyan arányú acetonitril/víz és metanol/víz keveréket alkalmazva az acetonitriles eluens erősebb elúciót eredményez. Az 5. ábrán az acetonitril/víz és metanol/víz elegyek azonos erősségét lehet összevetni. Ezt akkor érdemes figyelembe venni, mikor egyik szerves oldószerről áttérünk a másikra. Ha például korábban acetonitril/víz 50/50-nel dolgoztunk, akkor ugyanazt az eluens erősséget metanol/víz 60/40 eleggyel lehet elérni.

A metanol és az acetonitril eltérő kémiai tulajdonságú oldószer. A metanol protikus oldószer, míg az acetonitril aprotikus, ezért az elúciós tulajdonságaik különböznek. Ha az acetonitriles eluenssel nem megfelelő az elválasztás, akkor módszerfejlesztés során mindig jó alternatíva a metanolra való váltás.

A 8. és 9. ábrán 13 cefem antibiotikum elválasztását szemlélteti acetonitril és metanol eluensekkel, fordított fázison, de ugyanolyan futtatási feltételekkel. Az elúciós sorrend eltérő a két eleuns esetében. Például, a C8 oszlopon általában kisebb retencióval jelentkeznek a komponensek. A kisebb retenció viszont nem mindig egyértelműen az oszlop funkciós csoportja miatt van, lehet ez az eluenstől is. Módszerfejlesztésnél ezért több oszlopot többféle eluenssel kombinálva kell elvégezni a módszerbeállítást.

Fordított fázisú kromatográfiában puffereket használnak vizes alapú mozgófázisokban. Általában a HPLC pumpával összekevertetik a mérés közben a megfelelő arányban, de a puffer típusától és a hozzá kevert szerves oldószer arányától függően kiválás következhet be. Ez egyrészt hat az elválasztásra, mert kevesebb só marad a rendszerben oldott formában, másrészt - ez a jelentősebb -,a HPLC alkatrészeinél tapasztalható a kiválás, ami a rendszer nem megfelelő működéséhez vagy rosszabb esetben megállásához vezethet. Az 1. és a 2. táblázat szemlélteti, hogy milyen V/V% esetén tapasztalható kiválás az egyes szerves oldószerekkel történő keveredés során. Az látható, hogy egyes puffereknél nem történik kiválás, de általánosságban az elmondható, hogy a metanol kevesebb esetben okoz kiválást.

Izokratikus elválasztáshoz az adott arányú keveréket magunk készítjük el az erre szánt üvegben. Vízzel való keveredéskor a metanol exoterm, az acetonitril endoterm módon viselkedik, ezért a metanol/víz elegy felmelegszik, az acetonitril/víz elegy lehűl. Mindaddig retenciós csúszkálást okozhat ez, míg fel nem veszi a szobahőmérsékletet az eluens. Továbbá, a melegedésnek gázkihajtó, a hűlésnek gázképző hatása van, ezért az acetonitril/víz elegy elkészítésekor az eleunsre nagyobb figyelmet kell fordítani, mint metanol/víz elegy esetében.

Az összefoglalóban az eluensek kémiai tulajdonságaiból kiindulva 7 kulcsfontosságú paramétert és különbséget tárgyaltunk, amik hatással vannak az elválasztásra. Az analitikai mérés szempontjából ezek különböző oszlopnyomást, UV-elnyelést okoznak, és különböző puffer-kompatibilitással bírnak. Eltérő az elúciós erősségük, a szelektivitásuk és a retenciós tulajdonságaik. Megfelelő oszlopválasztással, valamint az acetonitril és metanol kémiai tulajdonságainak és kromatográfiára gyakorolt hatásainak tudatában a módszerfejlesztés folyamatát tudja gyorsítani, valamint csökkenti a HPLC-nél előforduló méréstechnikából származó műszaki problémák valószínűségét is.